Új blog - régi blog
Főoldalra ajánlom!Úgy néz ki, nem sikerült beindítanom ezt a blogot, visszatértem hát a régihez. Ha szívesen olvasol, olvass tovább itt:
liraiszosszenetek.freeblog.hu
Főoldalra ajánlom!
Ötvenes nő a társkeresőn. Tanácsok kezdőknek és haladóknak 1.
Főoldalra ajánlom!
Egyre többen regisztrálunk be valamelyik társkereső oldalra. Úgy tapasztalom, a döntés nem könnyű. Sokan szereznek kellemetlen tapasztalatokat, mások meg rövidebb-hosszabb ideig tartó kapcsolatot. Szándékoltan szubjektív, az ötvenes nők tapasztalataira épülő sorozat következik.
Társkeresőzni az interneten véresen komoly dolog és egyúttal nagy játék. Véresen komoly, mert amikor az ember rászánja magát erre a lépésre, mindenképpen eljutott annak beismeréséhez, hogy egyedül van, úgy értem, társtalan. És megfogalmazódik benne az igény, hogy ezen változtasson. Aki regisztrál, valamilyen módon sérült. Sérült a korábbi kapcsolatában, vagy még sosem talált olyan társat, amilyet elképzelt volna. Sérült, mert „normális” úton, a munkahelyén, az ismeretségi körében nem talál magának partnert. Sérül az ember önbecsülése, de közben van benne annyi erő, hogy ne magában búsongjon, hanem lépjen. De azt azért mindenkinek tudni illene, hogy aki komolyan jelentkezett egy társkeresőre, az nagyon érzékeny.
A társkeresőzés játék is. Van benne valami gyerekkorunk vásári zsákbamacskájából. Kihúzol egy zacskót és lehet, hogy egy alumínium gyűrű lapul benne, de lehet, hogy a nagy Kohinoor-gyémánt. Játék, mert sosem tudhatod milyen fordulatok várnak rád, mert a szabályok folyamatosan változnak. A társkeresőzés esélyt ad arra, hogy valami mást mutass meg magadból, sőt, mást hozz ki magadból, mint amit eddig tettél. Ha el tudod engedni magad, akkor sok szép pillanat részese lehetsz.
Nehéz ám ezt a kettőt összehangolni. Könnyednek lenni sérült önbecsüléssel? Borotvaél. Ritkán sikerül.
Főoldalra ajánlom!
Buta libák
Főoldalra ajánlom!
Gyerekkoromban azért nem szerettem lány lenni, mert mindig úgy éreztem, a fiúknak többet szabad. Többet szabad rohangálni, focizni, hosszabb ideig maradhatnak kint játszani. Többet szabad enni, többet szabad kiabálni, általában mindenből többet szabad. A szabadság már akkor is a mániám volt.
Aztán kamasz koromban rájöttem, hogy még egy ok miatt jobb fiúnak lenni: a lányok tették-vették magukat, a fiúk meg válogattak közülük. Ha egy lány túl kezdeményező volt, azonnal megfogalmazódott, az egy K…, tudod, hahaha. Persze mondhatod, hogy én még a dinoszauruszok fénykorában voltam kamasz, és nem is tévedsz sokat, de a helyzet olyan nagyon nem változott azóta sem. Azt is észrevettem, hogy a lányok jelentős része buta liba. Vagy legalábbis úgy tesz, mintha buta liba volna. Mert meg akar felelni a fiúk elvárásainak, akik kimondottan buktak a buta libákra, a nem-buta-libákat ellenben legfeljebb bevették a focicsapatba. És barátnak is választották őket, hogy a vállukon sírhassák el, hogy a buta libák hogyan verik át őket. Nem mondom, előfordult, hogy egy-egy buta liba tényleg átverte a fiúkat, de azt is megfigyeltem, hogy a fiúk gyakran olyankor jöttek ezzel elő, amikor az egyik buta libáról át akartak térni egy másik buta libára. Önigazolás, így hívják az ilyesmit. Kamasz koromban úgy döntöttem, nem akarok buta liba lenni.
Elég sok év telt el azóta, és sajnos észrevettem, hogy lassan kezdek buta-libásodni. Tudod, úgy van ez, hogy lehet az ember bármilyen okos, ha szeretné, hogy egy férfi szóba álljon vele, nem tud mást tenni. Lehet, hogy a mostani fiatal férfiak elviselik, ha egy nő nem néz fel ájultan rájuk, de az ötvenesek úgy tűnik, ezt az elmúlt évtizedek alatt sem fogadták el.
Na most, vegyünk egy pasit. Van neki barát/partner stb. nője és mennek a dolgok elég jól. Aztán valami elromlik. Például túlsúlyos lesz a nője, vagy túl sokat törődik a gyerekkel, ahelyett, hogy a pasival, vagy elviselhetetlen zenéket kezd hallgatni. A pasi persze semmit nem tett, ami a kapcsolat romlásához hozzájárult volna - legalábbis ő úgy gondolja. Vagy nem is gondol semmit, csak az nyilvánvaló számára , hogy ez elviselhetetlen, így kénytelen elindulni, hogy egy új nőt keressen.
Tegyük fel, hogy te vagy az, akit megtalál, esetleg te találod meg őt. Néha a pasik is elhiszik, hogy nem egy buta libát keresnek. Ha saját valódi arcodat mutatod, akkor lehet, hogy ideig-óráig ez még tetszik is neki. Hamarosan azonban hiányérzete támad. Például nem csomagolsz neki uzsonnát. Vagy nem úgy főzöd a babfőzeléket, ahogy otthon megszokta. Vagy elmész a barátnőiddel nélküle szórakozni. Vagy hazajön a munkából és nem dobod félre azonnal, ami a kezedben van, hogy csak vele legyél. Esetleg sikeres vagy a munkádban és van pofád napokra külföldre utazni. Persze ki-ki a saját tapasztalataival tovább bővítheti a listát. És akkor szegény pasi rájön, hogy neki igenis egy valódi NŐ kellene, aki az uzsonnát, a babfőzeléket, a barátnőket megfelelően, nem úgy, mint te. Ha fontos neked a pasi, megpróbálhatsz buta libaként viselkedni. De ha nem vagy erre tökéletesen kiképezve, vagy tán nem is akarsz megváltozni, vesztettél. A pasi ugyanis nem sokáig bírja így, rossz neki, na. Így aztán ismét el kell indulnia és keresnie kell egy másikat.
És képzeld, semmi idő alatt talál egy másik buta libát helyetted, te meg nézhetsz ki a fejedből. Na, ezért buta libák a nők!
Főoldalra ajánlom!

